Hölgyek Öröme

Többen írjuk a blogot többféle stílusban, de giccs kizárva!

Facebook

Friss topikok

  • Steinmann grófnő: @spájdernecc: :))) @Az utazó 82: nem tudom, miért nem lehet ott hozzászólni, semmilyen beállításs... (2012.11.29. 18:44) Elmaradásaim
  • Steinmann Lujza: @spájdernecc: úgy tűnik, mindenki a másik blogba jár vagy már nem szeret minket :(( (2012.11.20. 22:42) Hátsó szándék nélkül
  • látjátok feleim szümtükkel: @Steinmann Lujza: Ez szépen hangzik, de én soha nem jógáztam, mégis arra szoktam koncentrálni, am... (2012.11.14. 18:16) Hátrafordulva
  • látjátok feleim szümtükkel: Na végre! (2012.11.12. 08:34) cím. tőlem lehet akár macskás muffin is, alapvetően utálok címet adni.
  • magyar-magyar szótár: Ki akar dumcsizni egy ilyen helyen? A FÉSZBÚKdzsenerésönnek már nem okoz problámát szmálylikkal me... (2012.10.30. 04:48) Bohóctréfa

Címkék

(h)öröm (1) 1848-49 (1) 400 (1) ágay irén (1) alkoholista (1) amerikai (1) anathéma (1) anziksz (2) Árpád-ház (1) átok (1) bijelo dugme (1) blog (2) bódy gábor (1) bor sorsolás (1) botrány (2) computer (1) család (1) családfa (1) csend (1) csengetett milord? (1) dalok (1) egy képről (1) élet (1) emlék (2) etika (1) event (2) évforduló (1) face (1) facebook (3) fejléc (1) férfi (1) fész (1) film (1) fin de siécle (1) fürdő (1) giccs (3) gömb (1) gyermek (1) háború (1) hazudjunk! (1) hazugság (3) hekaté (1) hódoltság (1) holokauszt (1) honvédnők (1) húsvét (1) idézet (1) idill (1) idő (1) illúzió (1) írás (1) írni (1) irodalom (2) író olvasó találkozó (1) ismeretterjesztés (1) istennő (1) ívent (1) ívent! (1) játék (2) jeles napok (1) július 24. (1) karády katalin (1) kékharisnyáskodom (1) kérdések (1) kerekasztal (1) kerti törpe (1) kiátkozás (1) kifogások (1) kiközösítés (1) Kinga (1) kísértés (1) komolytalan komolyság (1) közbotrány (1) kritika (1) kultúra (2) kurtizán (1) kurva (1) lájk! (1) lažes (1) legbensőm (1) Lengyelország (1) magány (4) Magyarország (1) május 5. (1) margó (1) mentségek (1) mozdulat (1) művelődéstörténet (1) népnevelés (1) (3) nők (1) nyeremény (2) nyerj! (1) nyertes (1) ókor (1) oldd meg! (1) olvasó (1) öngyilkosság (1) örökség (1) pangás (1) párbeszéd (1) pasi (1) pornó (2) prostitúció (1) quercus (1) Rentz (1) Róma (1) sajátidő (1) semmiség (1) szabadgyakorlat (1) szabadság (1) szajha (1) szakítás (1) szavak (1) széder (1) szent (2) szép ernő (1) szerelem (2) szerinted? (1) színház (1) sznob (2) sznobság (1) szombat (1) szombat este (1) szombat reggel (1) szösszenet (7) tabu (1) tarka (1) társasági rovat (3) tavasz (1) terebélyes (3) termékenység (1) tipológia (1) tölgy (1) töredék (1) török (1) török fürdő (1) történelem (4) újságírás (1) V. (1) vágy (1) válság (1) van az úgy (1) vége (1) vendégszöveg (1) Világos (1) vírus (1) vladimir nabokov (1) word (1) Címkefelhő

Siker?

2012.04.28. 16:39 Török Zsófi

Mindannyian erre vágyunk. Hogy abban, amit szeretünk, amihez értünk abban a legjobbak legyünk. Ez a hétköznapi élet sikerességének egyik mércéje. Mi egyszerű emberek - sikeresek és sikertelenek egyaránt – munka után, mellett, helyett (aláhúzandó a megfelelő), amíg tehetjük, ragaszkodunk a kikapcsolódáshoz, szórakozáshoz. Jó esetben ezt nem a négy fal között, a tv előtt képzeljük el, hanem elmegyünk a kocsmába, kiállításra, cukrászdába, moziba, cirkuszba, színházba (a megfelelő szó ismét aláhúzandó).
Én - egyelőre – a színházlátogatás lelkes híve vagyok. Bár egyre elkeseredettebben tapasztalom, hogy tízből öt alkalommal jobban jártam volna, ha elkocsmázom az erre költött pénzt. Ha már a színházjegy áráról van szó, bár így sem túl olcsó (főként az átlagnéző jövedelméhez képest), tisztában vagyok vele, hogy csak a töredéke annak, amit állami támogatás nélkül kellene fizetnem érte, éppen ezért még bosszantóbb, ha „magas kultúra” helyett nívótlan ripacskodásban részesítenek. Míg az állami támogatásban alig részesülő pici, alternatív színházak előadásaiban csak nagyon ritkán csalódtam, a „nagyok” egy része az őrületbe kerget. Ilyenkor katharzis helyett csak bosszúságot érzek, arról már nem is beszélek, ha a diákok is mindezt „végigélvezik” velem, elég nehéz rávenni őket arra, hogy újra próbát tegyenek, és ismét eljöjjenek a „kultúra templomába”.
Legutolsó kísérletem a Rómeó és Júlia előadása volt Varró Dániel fordításában. (Nem írom ide a színház nevét, úgyis mindenki tudja, melyikről van szó.) Ahogy előre haladtunk az előadásban egyre csak Orbán Ottó verse járt a fejemben: „Az ifjúság szikrája csak előleg,/lepkére még egy orvvadász se lő./Felnőtt fejjel dől el, mi lesz belőled, /költő vagy trükkös mesterverselő,/ noha a vers amúgy tartós kamaszkor,/s az ihlet, mintha rügy pattan tavaszkor.” S hogy én is Shakespeare-t ferdítsem az új fordítás kapcsán: úgy tetszett, hogy nem tetszett. Üres volt, mint maga az előadás, így jól összeillettek.
A szünetben a gyönyörű színház folyosóján régi előadások képeit nézegettem, Ruttkai Éva, Latinovits Zoltán, Darvas Iván fekete-fehér fotói emlékeztettek a régi, nagy sikerekre. Ezután még kínosabb volt visszaülni a helyemre. A színpadon a színes kavalkád, a vetített, hatásvadász díszletek, a pompás jelmezekben páváskodó szereplők sem tudták feledtetni velem, hogy a lényeg hiányzik. Azt az apróságot már szinte megemlítenem sem érdemes, hogy a szereplők egy része motyogott, így csak sejteni lehetett, mi is a pontos szöveg. Ó hallhatatlan Rómeó!
Hosszan lehetne még sorolni az előadás hibáit, de minek. Amíg a néző bejön, udvarias, nem megy ki az előadásról, még tapsol is a végén (igaz, legalább vastaps nem volt), addig nincs miről beszélni. A marketing jó, a nézőszám bár nem nő, de nem is csökken, a kijáratnál tizenéves lányok csapata várja „Rómeót”. Jó lesz ez a langyos pocsolya is! Lehet, hogy ők így képzelik el a sikert. A fények kihunynak, a sötétség jótékonyan takarja el a nagy elődök képeit méltatlan utódaik elől. A közbotrány ezúttal is elmaradt.



 

7 komment

Címkék: kritika kultúra színház közbotrány

A bejegyzés trackback címe:

https://holgyekorome.blog.hu/api/trackback/id/tr734478199

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dr Steinmann 2012.04.28. 17:38:05

már indulhatunk is elkocsmázni a színházpénzt. Amennyit te inni szoktál:))

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2012.04.28. 20:37:06

megjegyzem a Rómeó és Júlia olvashatatlan szar, ergo bármit teszel vele, nézhetetlen, élvezhetetlen szar lesz. Mert ugye szarból várat... ehhhehheheh

Török Zsófi 2012.04.28. 21:27:48

@vészmadár (pica pica): Szarból nem is. De ez nem az. Bár nem hiszem, hogy Shakespeare bármely műve az én védelmemre szorulna.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2012.04.28. 21:58:53

A legjobb Rómeó és Júlia az a Buzz Luhrmané, Claire Danes és Leo DiCaprio, ever. Azt kell levetíteni a diákoknak, nem kell őket szar színházzal stresszelni. Színházban én még igazán jót nem láttam, pedig láttam néhányat, a szegény Huszár Zsolt Rómeója volt még a legjobb, asszem az Alföldi rendezte az Újban, kb 6-7-8 éve... (Az a klasszikus, amire utalsz, az eléggé ótvar szar, bár csak konzervben láttam.)

Hella B. 2012.04.28. 22:12:56

@efes: végül is, a 10 dolog, amit utálok benned is egy feldolgozás, és jó volt
igaz, eléggé feldolgozott, de az alapsztori megvan benne

Török Zsófi 2012.04.28. 22:35:41

@efes: Honnan tudhatnám előre, hogy nem lesz jó az előadás? Előtte el kellene mennem megnézni, de erre sem időm, sem pénzem nincs. A film más élményt ad, mint a színház. A jó előadás ott, abban a pillanatban születik a szemünk láttára.
Tavaly érettségi tételben szerepelt Háy János Völgyhídja, előtte megnéztük a Kolibriben. Hihetetlen élmény volt. Ezt követően az elmúlt tíz év legjobb feleletét hallottam attól, aki kihúzta.

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2012.04.29. 12:44:16

@Hella B.: de az a makrancos katáé:) Nem shakespeare szar általában, mert vannak egész jó történetei is, de a Rómeó és Júlia egy maszlag (a másik, hasonlóan gáz sztori a Velencei kalmár.)