Hölgyek Öröme

Többen írjuk a blogot többféle stílusban, de giccs kizárva!

Facebook

Friss topikok

  • Steinmann grófnő: @spájdernecc: :))) @Az utazó 82: nem tudom, miért nem lehet ott hozzászólni, semmilyen beállításs... (2012.11.29. 18:44) Elmaradásaim
  • Steinmann Lujza: @spájdernecc: úgy tűnik, mindenki a másik blogba jár vagy már nem szeret minket :(( (2012.11.20. 22:42) Hátsó szándék nélkül
  • látjátok feleim szümtükkel: @Steinmann Lujza: Ez szépen hangzik, de én soha nem jógáztam, mégis arra szoktam koncentrálni, am... (2012.11.14. 18:16) Hátrafordulva
  • látjátok feleim szümtükkel: Na végre! (2012.11.12. 08:34) cím. tőlem lehet akár macskás muffin is, alapvetően utálok címet adni.
  • magyar-magyar szótár: Ki akar dumcsizni egy ilyen helyen? A FÉSZBÚKdzsenerésönnek már nem okoz problámát szmálylikkal me... (2012.10.30. 04:48) Bohóctréfa

Címkék

(h)öröm (1) 1848-49 (1) 400 (1) ágay irén (1) alkoholista (1) amerikai (1) anathéma (1) anziksz (2) Árpád-ház (1) átok (1) bijelo dugme (1) blog (2) bódy gábor (1) bor sorsolás (1) botrány (2) computer (1) család (1) családfa (1) csend (1) csengetett milord? (1) dalok (1) egy képről (1) élet (1) emlék (2) etika (1) event (2) évforduló (1) face (1) facebook (3) fejléc (1) férfi (1) fész (1) film (1) fin de siécle (1) fürdő (1) giccs (3) gömb (1) gyermek (1) háború (1) hazudjunk! (1) hazugság (3) hekaté (1) hódoltság (1) holokauszt (1) honvédnők (1) húsvét (1) idézet (1) idill (1) idő (1) illúzió (1) írás (1) írni (1) irodalom (2) író olvasó találkozó (1) ismeretterjesztés (1) istennő (1) ívent (1) ívent! (1) játék (2) jeles napok (1) július 24. (1) karády katalin (1) kékharisnyáskodom (1) kérdések (1) kerekasztal (1) kerti törpe (1) kiátkozás (1) kifogások (1) kiközösítés (1) Kinga (1) kísértés (1) komolytalan komolyság (1) közbotrány (1) kritika (1) kultúra (2) kurtizán (1) kurva (1) lájk! (1) lažes (1) legbensőm (1) Lengyelország (1) magány (4) Magyarország (1) május 5. (1) margó (1) mentségek (1) mozdulat (1) művelődéstörténet (1) népnevelés (1) (3) nők (1) nyeremény (2) nyerj! (1) nyertes (1) ókor (1) oldd meg! (1) olvasó (1) öngyilkosság (1) örökség (1) pangás (1) párbeszéd (1) pasi (1) pornó (2) prostitúció (1) quercus (1) Rentz (1) Róma (1) sajátidő (1) semmiség (1) szabadgyakorlat (1) szabadság (1) szajha (1) szakítás (1) szavak (1) széder (1) szent (2) szép ernő (1) szerelem (2) szerinted? (1) színház (1) sznob (2) sznobság (1) szombat (1) szombat este (1) szombat reggel (1) szösszenet (7) tabu (1) tarka (1) társasági rovat (3) tavasz (1) terebélyes (3) termékenység (1) tipológia (1) tölgy (1) töredék (1) török (1) török fürdő (1) történelem (4) újságírás (1) V. (1) vágy (1) válság (1) van az úgy (1) vége (1) vendégszöveg (1) Világos (1) vírus (1) vladimir nabokov (1) word (1) Címkefelhő

török fürdő I.

2012.10.14. 18:11 Legyezős Lucy

Török fürdő. A mesés Kelet pompáját, fényűzését hordozza magában az elnevezés. Ennek az illúziónak a magyarországi emlékeiről szeretnék írni. Nem tudományos megalapozottsággal, csak bölcsészes felszínességgel mutatom be, ami fennmaradt és azt is, amiből nem maradt más csupán egy darabka fal, vagy a kortársak leírása. A korabeli utazók, diplomaták útleírásaihoz, beszámolóihoz sokszor fordulok majd hiányzó építészeti, művészettörténeti ismereteimet, fürdőkultúrában való járatlanságomat pótlandó.

Az iszlám számára a fürdőépület nemcsak egyszerű használati épület. Nem a testet szolgálja, hanem elsősorban a lelket. A vallási előírások gondos testi tisztálkodást írnak elő. Az imádkozás előtti mosakodás az abdeszt. Előírások határozzák meg a sorrendet is, de ez a végtagokra, továbbá az arcra, fülekre korlátozódik. Ha azonban a hívő ima előtt szexuális életet él, kötelező a teljes fürdő. Ez lelkiismereti kötelezettség, ha nem hajtja végre nem vehet részt az imában. Ezért a fürdő olcsó. Olyan árakkal működnek, hogy a legszegényebb se legyen kirekesztve az imából. Tudjuk a budai törökkori feljegyzésekből, hogy egyes fürdőkben a látogatók ingyen fürödhettek, ha fehérneműt és szappant vittek. Kegyes alapítványok teszik lehetővé, hogy fürdőre mindenki kaphasson pénzt a papjától. A fürdő jóléti intézmény, hajrát.

A török fürdőknek két nagy csoportja van. Az egyik a hév, vagy termálfürdők, amelyek ilidzse, vagy kaplidzse néven ismeretesek.*A másik csoportba a gőzfürdők, hamamok, tartoznak. Itt nincsenek medencék, a centrális teret képező kupolacsarnokban a medence helyét a padozatból kiemelkedő nyolcszögletes márványlap, az ún. „köldökkő”, a göbek tasifoglalja el. Medencéket csak a gyógyításra szolgáló ilidzsékben találunk. Minden török gyógyfürdő fel van szerelve folyóvizes tisztálkodási lehetőséggel. A gyógyulni vágyó muszlim kétszer fürdik meg mielőtt belép a medencébe, s miután kijön onnan, lemossa a közös medencében rárakodott szennyet. Erre a célra szolgál a közös fürdőmedence körül elhelyezet és a régi krónikásoknál „hanafita stílusú”-nak nevezett, egymástól vékony fallal elválasztott és csapokkal, márványkagylóval felszerelt fülkék sora.

Felépítésükben nagyon hasonlítanak a római fürdőkre. Mindkét fürdőtípusnál az alábbi három helyiséget találjuk: 1. előcsarnok 2. előtér vagy átmeneti helység 3. tulajdonképpeni fürdőhelység. A fürdő nagyságától függően számos kisebb helyiség és mellékhelyiség is van. Az előcsarnokot a törökök dzsamekánnak nevezik. Ez vetkőző helyiségül szolgál, rendszerint nagy, négyzet alaprajzú, kupolával fedett épületrész. Kővel burkolt padozatának közepén gyakran csorgó kutat is találunk, amelynek neve fiskiya. A fürdő előcsarnoka egyben az öltözőhelyiség szerepét is betölti, figyelembe kell venni, hogy az a nők, vagy a férfiak használatára készült –e, vagy pedig mindkét nem felváltva használja. A falakat áttörő ablaknyílások elhelyezése ettől is függ, mivel női fürdők esetében az alsó szinten hiányoznak az ablakok és a bejárat nem a főútra néző homlokzat közepén helyezkedik el. Az előcsarnokból a „so gukluk”-ba jutunk, ez a rómaiak tepidáriumának felel meg. A falak mentén kőből készült szófákat találunk.

A török fürdő legfontosabb része a caldarium, az arab harara, török sicaklik – meleg fürdőhelyiség. A harara nagyméretű, négyzetalaprajzú helyiség, amelyet dobon nyugvó kupola fed le. A helyiség világítását itt is a kupolába vágott felülvilágító ablakok biztosítják, amelyek üveggel vannak fedve. Fűtési rendszerüket tekintve eltérő módon fűtik az ilidzsét és a hamam „sicaklik”-ját. Az ilidzsánál a falakban állandóan cirkulál és a falikutakból éjjel-nappal folyó termálvíz, valamint a nagy párolgási felülettel rendelkező medence biztosítja a fürdőhelyiségek megfelelő hőmérsékletét. A hamam fűtőberendezése, a kulhan. A hararához csatlakozó kazánház közepét foglalja el a kör alakú medence, amelyből sugarasan kiágazó fűtőcsatornák nyílnak a fürdő hararája irányában. A kemence fölötti dongaboltozatos tér a bojler szerepét tölti be, amennyiben folyamatosan utánatöltik hideg vízzel, amely itt felmelegedve a harara irányában levő agyagcsővezetéken át bekerül a falban levő csőhálózatba, hogy azután azon keresztül eljusson, gőz formájában, a fürdő légterébe. A hideg vizet kút szolgáltatja, amelyből a vizet vagy egyenesen vezetik oda, vagy egy átemelő szerkezettel továbbítják.

Ennyi tudálékoskodó technikai részlet után kukkantsuk be Budára 1604 februárjában, hogy megtudjuk miért is írta signore Sentini: Keresztény módra fürödni keveset segít, keveset ér.**

Szerda, 18-a, ismét szép meleg nap volt; valamennyien fel-alá sétálgattunk és át is keltünk, hogy jól megnézzük a fürdőiket. Ott ők barátságos kérleléssel rábeszéltek bennünket fürödjünk velük. … A fürdő a következőképpen van építve: fehér márványból való nyolcszögletű medence, 15 lépés széles, ragyogó tiszta. Köröskörül a nyolc szöglet mindegyikénél két-két lépcső visz fel;… A felső szélen az egyik szögletnél fehér márványból való hosszú vályúcsatorna nyúlik be háromlépésnyire, ezen keresztül ömlik be karvastagságú sugárban a természettől forró víz, amelyet nehezen lehet elviselni, kénes is egy kissé, de amikor lejut a fürdőbe mindjárt megfelelő, úgyhogy se túl forró, se hideg, és olyan áttetsző és tiszta, hogy a márvánnyal borított fenekén a márvány minden erecskéjét és hézagait is lehet látni… A fürdősök igen szorgosan kiszolgáltak bennünket lemosással, dörzsöléssel és csipkedéssel, a szokásuk szerint; ujjainkat, karunkat és lábunkat is hajlítgatták és nyomogatták, hogy rugalmassá tegyék, és akik kívánták, azoknak lenyírták a szakállát és ekként velünk szemben sokkal több barátságot tanúsítottak, mint magukkal a törökkel szemben, és amikor pedig kijöttünk, ruháinkat őrizve és jól megóvva találtuk… kitisztították a cipőinket és nagy tiszteletadással bocsátottak ismét utunkra.***

*Kaplidzse tulajdonképpen kapali ilidzse, zárt befedett fürdő. Párja az acsik ilidzse, nyitott fürdő.

**A válasz egyszerű: Európában nem dörzsölik le a vendéget. Ami még rosszabb az egyszerű masszázst egyenértékűnek tekintik a török fürdőkben alkalmazott erőteljes ledörzsöléssel, amely során a bőrt minden szennyeződéstől megszabadítják. Ezután jön a tényleges fürdés, majd az izomlazító, regeneráló masszázs.

***Hans von Molart, Bartholomäus Petz, Adolf von Althann és Kayssersperger 1604. évi követségének ismeretlen krónikásának naplójából.

A folytatás: fürödjünk törökül II.

 

Szólj hozzá!

Címkék: történelem török fürdő művelődéstörténet hódoltság török fürdő kékharisnyáskodom

A bejegyzés trackback címe:

https://holgyekorome.blog.hu/api/trackback/id/tr584848231

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.