A kerti törpe a csilis csokoládéval (meg úgy általában is: az édessel elegyített csípős ételekkel) holtversenyben a világ három nagy rejtélye között tartatik számon. Szemfülesebb olvasóink mostanra bizonyára észlelték, hogy balladai félhomályban hagytuk a harmadik titok személyazonosságát. E helyütt csak szinopszist nyújtanánk a kétségbeesésből, mely A muzsika hangja c. musicalből adaptált, azonos című film egyik betétdalának szövege nyomán horgadt fel bennünk; a sivár ötlettelenség kétségbeesett sikolyának visszhangjáról fejünkben a "lá - ez követi a szó-t" mondat hallatán. A csilis csokiról most nem beszélünk, még ennyit sem.
Vissza tehát a törpékhez.
Meggyőződésünk, hogy a kerti törpe a lazacrózsaszínre eloxált rozsdamentesacél-szökőkút előtt heverésző gipszkutyával egyenértékű bűntett az emberiesség ellen. Ám ne maradjon bennünk kétség, a kertitörpe-jelenség koránt sem korlátozódik a sziklakertek, gyepek és tulipánágyások lágy ölén elhelyezett műanyag bányászfigurákra. Ahogy egykoron a reneszánsz végigdübörgött a hétköznapoktól a szobrászaton át az irodalomig a létezés valamennyi szegmensén, úgy a modern kori kertitörpizmus sem hagyta érintetlenül társadalmunkat. A magyar popzene, a tánc- és illemtan, az építészet, demegmég akár a vegyipari gépészeti szakismeretek sunyi kerti törpéi úgy dúlnak a lelkeknek feneketlen bugyraiban, akárha búvárharanggal felszerelt műanyag saskeselyűk, kik valamely mélytengeri Prométheusz máját tépik szakadatlan.
Veszélyes ízlésterrorista képződmény, harci festéssel sunyi kis pofáján.
A vasbeton Kárpátok felett jajongó szél, az új időknek szele, ő csak a megmondhatója, mily szörnyű lelki defektusok forrása lehet a kerti törpe. Életünk múlik napra nap; közepes és kissé nagyobb keblű lányok, asszonyok váltják egymást ágyunkban és szívünkben; mélyülő ráncaink redői közé lassúdad mozgással ülepszik a radioaktív por. Csak az a pirospozsgás arcú kis rohadék a zöld gyepen, csak az örök; az ízléstelenség és a reménytelenül szürke hajnalok fröccsöntött műanyag lanton prezentált madrigáljai; a Balti-tenger mélyéről elragadott borostyánba metszett Mickey-egér profilja; akárha egyszótagos rímek a szerelmi vallomásban, sőt maga a szerelmi vallomás; meg a kínzó kérdés: És ez így akkor most hogy?
Krumpliverembe mindahánnyal, aztán jöhet a petróleum.
