Csak egy mozdulat volt. Egy semmiség. Apróság. Meg sem történt. Megfogta a kezem és a combjára tette - ez eufemizmus, gyakorlatilag a lágyékára... Lui a jobbomon, mint félresikerült ördögöcske: simizd meg! Ó, hogyne... Ülök bénultan, nem hiszem el, hogy ez, most, itt és velem…