Kicsit zörgött a kulccsal, nem szívesen nyitott be, úgy érezte, magát, mint egy kukkoló. Pedig sokszor járt itt, amíg az öregasszony élt. Szomorúan nézett végig a lakáson, a fotel, az ágy szinte még őrizték az egyre vékonyabbá váló test lenyomatát. Márpedig nincs választás, nemsokára itt lesznek a lomtalanítók, el kell dönteni, mit vihetnek el, s mi az, ami érték, amit tilos kidobni.
Úgy érezte, túl lassú, hosszan nézte a jól ismert tárgyakat: 30 évvel ezelőtti gyermekrajzok, gipszrózsa, modernkori, csicsás, aranyozott ingaóra, törött fülű Sokol rádió. A kukában a helyük. S ez még csak egy szoba egyetlen sarka.
Aztán odaért a díszpárnához, amire mindig nagyon kellett vigyázni. Ha megérkezett a család, a nagyi ezt mindig gyorsan elrakta az ágyról, nehogy a nagy hancúrozásban valami baja essen. A párna eredeti színe megállapíthatatlan volt, talán világoskék vagy ezüstszürke lehetett. A közepén egy gobelinmacska foglalt helyet, egykor rózsaszín szalaggal a nyakán. A nyilvánvaló giccs maga – talán a harmincas évekből.
Végül egyszer megkérdezte, mit tud ez a kopott párna, hogy ilyen nagy becsben kell tartani. Nehéz elképzelni egy öregasszonyról, hogy egyszer fiatal is lehetett, hogy neki is voltak szülei, tinédzserként udvarlói, idill, amit kettétépett a háború, s maradt az árvaság, számkivetettség - sorstalanság. A polgári létezés minden kényelme, az önazonosság tudata, minden, ami egykor fontos volt, emberi kapcsolatok, érzések, a tárgyi világ elemei elvesztek. Az önpusztítás vagy a teljesen új alapokra helyezett önértelmezés maradt. A díszpárna - amelynek hímzését a kor szokása szerint a háziasszony készítette el - ennyi maradt meg az édesanyjából. Sohasem tudta meg, mi is történt valójában, nem volt temetés, és sír sem, ahová elmehetett volna, hogy az emlékezés kövét lerakja. Sosem engedte el ezt a fájdalmat, a halálával enyészett el mindörökre.
Nem! A párnát nem fogja kidobni! Kerüljön csak be az ízléses, jól berendezett nappalijukba. Csak legyenek unokái, majd ő is elrakja előlük, s ha elég nagyok lesznek hozzá, elmondja az édes-rút szürke macska történetét.