- Nem várhatok tovább - ugrott fel türelmetlenül. Elindult az íróasztal felé, hogy valami üzenetet hagyjon, mikor a kanapé melletti gömb magára vonta figyelmét. Belepillantva különös látvány ejtette rabul. Egy nőt látott, egy nagyon szép nőt... hosszú haja koronaként ékítette nemes formájú koponyáját. Meztelen volt. Alabástrom bőre csak kiemelte hibátlan alakját, karcsú volt, lába hosszú és formás, mellei aranyhalmok és a keze...  V.-t igazából a keze ejtette rabul. Soha nem gondolta, hogy egy kéz lehet erotikus, de ennek az ismeretlen nőnek az volt. Úgy érezte, elég lenne, ha csak hozzá érnének azok az ujjak... A nő körül rózsaszirmok hevertek szerte szét, mindent szirmok borítottak, vastag, puha, illatos szőnyeget alkotva. A virágszőnyeg mintáit a vörös és a fekete különböző árnyalataiban pompázó szirmok adták ki. Pillanatról pillanatra váltották árnyalatukat, ahogy a vér veszít színéből - döbbent rá V. Hogy ki(k)nek a vére táplálta a gyönyörű succubus - mert csak az lehet! - kiáltotta V.-ben a józanság utolsó szikrája - szőnyegét nem volt világos, de a vágy, hogy hozzáérjenek azok az ujjak egyre erősödött, terebélyesedett benne. A nő kedves, már-már szűzies kacérsággal intett felé. Úristen, micsoda romlottság! - gondolta V., de a vágy és taszítás egyszerre lökte a gömb falának és legnagyobb meglepetésére az üveg túloldalán találta magát, bokáig süllyedve a szirmok szőnyegébe. Korábbi olvasmányaiból felrémlett neki a dematerializálódás fogalma, de azt egyrészt mindig is ostobaságnak tartotta, másrészt „az átjárás falon és üvegen a reális világban” a vámpírok eszköztárába tartozott. A felismerés, hogy ezek szerint igaz a családi legendáriumból ismert mese, hogy anyai üknagyapja, aki valahonnan Oroszországból érkezett az ígéret földjére, valóban nem ehhez a világhoz tartozott, szinte letaglózta.

Hát eljöttél végre – búgta a fülébe a nő, hátának simulva. V. érezte hűvös érintését, bőrét perzselte a lány forró lehelete. Szédült, rettegett attól, hogy a nő szemeibe nézzen, hogy megforduljon, de valami különös gyönyörérzet volt ebben a rettegésben. Mi van velem?- kérdezte, majd önmaga számára is váratlan mozdulattal megfordult...